7. rész Nyaralás 2012

Este bementünk a városba és elmondtam Anyáéknak az igazat, hogy nem lepődjenek meg annyira..
-Figyeljetek csak mondanom kell valamit..-mondtam dobogó szívvel.
-Valami bajod van Kicsim??-aggódott Anya.
-Dehogy csak.. megismerkedtem egy fiúval.Nem lenne gond, ha ma bemutatnám?-kérdeztem.-Mert tegnap is azon vesztünk össze, hogy nem meséltem még nektek róla.Anyáék kimerevedtek. Pár perc múlva Apa megszólalt:
-Hány éves és hogy hívják?-kérdezte az aggódó Apukám.
-Háát ööhm idősebb nálam, de nem sokkal..És Petinek hívják.
-18?- kérdezte Anya.Csóváltam a fejem.
-20..-vágta rá Apa.-Az nem olyan vészes..Ugye Drágám?-mosolygott.
-Hát nem olyan nagyon sok, de lehetne kevesebb is..Bár ha rendes gyerek..-nagy kő esett le a szívemről.
-Mindjárt jövök csak megkeresem Őt..-mondtam.
-Hozzá mentél akkor is amikor "WC-re jártál"..Ugye? -kérdezte Apa.
-Igen, de elmentem és ha minden jól alakul akkor vele jövök vissza..-és már mentem is.Sétáltam,mentem és egyre gyorsabban mentem, mire egyszer csak odaértem a padhoz.Nem volt még ott.Leültem és vártam.Egyszer csak hátulról megölelt és annyit súgott a fülembe:
-Ne haragudj, ideges voltam..Szeretlek!-majd megpuszilt és arcával elkezdte végig simítani a nyakamat, ajkaival érintgette, csókolgatta..♥
-Ahh, szeretlek..És ma beszeretnélek mutatni a családomnak.-mondtam miközben még csókolgatott.
-Rendben, de még maradjunk itt egy kicsit..Kettesben.-folyamatosan puszilta a nyakam.Megfordultam, ismét átkarolt és hevesen csókolózni kezdtünk.Erősen szorította a derekam és egyik keze kicsit lejjebb csúszott..Még mindig csókolóztunk!♥ Egyik kezemmel beletúrtam a puha, selymes hajába, másikkal megfogtam a borostás arcát..*.*Abbahagytuk a turbékolást majd elindultunk Anyáékhoz. Odaértünk, de először nem vettek észre minket, majd megszólaltam közben végig fogtam a Peti kezét, mert kicsit izgultam:
-Sziasztok!Ő lenne Peti, akiről beszéltem.-és rámosolyogtam Petire.♥
-Jó estét!Farkas Péter!-nyújtotta a kezét Apukámnak, mert tőle jobban tartott.
-Szervusz! Én Tamás!-válaszolta Apa látszólag barátságosan.Mindenki bemutatkozott. A bátyámon azt láttam hogy szimpatikus neki. Majdnem egyidősek.
-Na és te már dolgozol?-kérdezte Apa érdeklődően.
-Hát most csak nyári munkám vagyok itt május óta, de egyébként Veszprémben tanulok szakácsnak.
-Az nagyon szép cél!-biztatta Anya.
-Köszönöm.-válaszolt Peti miközben még mindig fogtuk egymás kezét az asztal alatt.♥-Nagyon örülök, hogy megismerhettem Önöket,ne haragudjanak de most mennem kell, mert holnap dolgozok.Viszontlátásra.Jó éjt.Remélem még találkozunk.
-Elkísérhetem félútig?-kérdeztem közben felálltunk az asztaltól és fogtuk egymás kezét.Anya ránk nézett majd a kezünkre és elmosolyodott:
-Persze mehettek.Ugye Életem?-Apára nézett.
-Persze!-mondta Apa.-Jók legyetek! Jó éjt.
-Mindjárt jövök..-és már mentünk is.Már elhaladtunk a családtól és azt mondta Peti:
-Nagyon kedvesek a szüleid!-mosolygott.Elértünk a padhoz leültünk és válaszoltam:
-Remélem megszeretnek téged, úgy mint én!♥Ültünk a padon átkarolt, lábaimat combjára tettem és vállára hajtottam fejem.
-Már csak 4 nap..-szomorkodtam.
-Ne aggódj, minden percet együtt fogunk tölteni.♥-puszilta meg a homlokom.
-Remélem..
♥Szeretlek Peti♥